AdózásKönyvelés

A fejlesztési tartalék kockázatai

Közeledik az éves beszámolók elkészítésének időszaka, ami többek között együtt jár a társasági adóbevallás benyújtásával. A törvény számtalan adóalap és adókedvezmény igénybevételére ad lehetőséget. Ezek közül az egyik legjelentősebb a fejlesztési tartalék

A legtöbb cégvezető valószínűleg beszélgetett már erről a könyvelőjével. A könyvelő elmondta, hogy képezhetnek fejlesztési tartalékot, így akár a felére is csökkenhet a május 31-ig befizetendő társasági adót, csak annyi a dolga a cégnek, hogy négy éven belül hajtson végre néhány beruházást. Jól hangzik! Persze, hogy a többség azonnal rábólint. De biztosan jól fog járni? Rövid és hosszú távon milyen következményei lesznek ennek? Egyáltalán mi ez, hogy egy „tollvonással” megfelezzük a társasági adónkat?

Rövidtávon mindenféleképpen jól jár a vállalkozás, mert kevesebb adót kell kifizetnie. Ha egy közgazdászt megkérdeznénk, hogy pénzügyi szempontból jó-e hosszútávon, minden bizonnyal azt mondaná, hogyha teljesíteni tudja a cég a beruházási feltételeket, akkor ez a lehető legjobb lépés. Magyarországon viszont nem így működnek a kis-és középvállalkozások.

Nézzük, mivel kell számolnia a vállalkozásnak, ha fejlesztési tartalékot képez.

Első és talán legfontosabb, hogy a fejlesztési tartalékkal nem fizet kevesebb adót a vállalkozás csak később fizeti azt meg. Az állam igazából egy halasztást ad az adó megfizetésére. A következő négy évben megvalósuló beruházások amortizációjának arányában be fogja szedni azt az adót az utolsó fillérig.

A fejlesztési tartalék az eredményünk egy részének lekötését jelenti. Ez a cégtulajdonos számára azért lehet érdekes, mert osztalékfizetési korlátot jelent. Tehát ha a cég eredményes volt és ezt az eredményt ki szeretné fizetni, nem biztos, hogy megteheti.

Mivel a társasági adónk lecsökken, ezért a következő egy évre meghatározott előlegek is lecsökkennek. Így egy év múlva ismét azzal szembesülhet a cég, hogy nagyon sok adót kell fizetnie májusban, mert elhanyagolható összegű előlegek vannak csak befizetve. Ekkor választania kell a vezetőnek, vagy befizeti az adót vagy újabb fejlesztési tartalékot képez és ezzel bekerül a mókuskerékbe. Az utóbbinak igen rossz vége lehet. (Itt megjegyezném, hogy az előírton túl is fizethet előleget a vállalkozás, de még nem nagyon találkoztam olyannal, aki a kötelezőn túl akarna utalni a NAV-nak.)

Ha letelik a négy év és a beruházások nem valósultak meg, akkor fel kell oldani a fejlesztési tartalékot. Ez azt jelenti, hogy be kell fizetni az eddig be nem fizetett adót. Ez önmagában is egy jelentős teher a vállalkozásnak, de erre még rájön az elmúlt négy év kamata is.

Meg kell még említenem a könyvelő szakértelmét és odafigyelését is. Nem mindegy, hogy milyen beruházásra tanácsolja a képzett tartalék felhasználását. Ha nem a megfelelő eszközöket választja ki, akkor akár az is előfordulhat, hogy egy évvel később a teljes be nem fizetett adót meg kell fizetni.

Négy év elég hosszú idő. Ha a könyvelő elfelejtkezik a fel nem oldott fejlesztési tartalékról, annak igen költséges következményei lehetnek. Az önellenőrzések költségétől kezdve a késedelmi pótlékokig mindent fizethet a cég, és ha ezt nem a könyvelő, hanem a NAV fedezi fel akkor még bírság is terhelheti a vállalkozást.

Mindezek ellenére nem akarok senkit eltántorítani a fejlesztési tartalék képzésétől, de fontos, hogy ne csak azt lássuk ebben, hogy az adott pillanatban kevesebbet kell fizetnünk. Sőt, ha nagy beruházásokat tervez a cég, és nagyobb fizetőképességre van szükség akkor javaslom is az igénybevételét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük